Arra pedig nem is gondoltam, hogy ennyien aggódnak miattam! A szeretet,amit kaptam, mindent befogadtam! Most nem mondtam, hogy" nem kell", "ne hozzál", mert rájöttem, ha ennyien szeretnek, akkor talán magamat is szeretni kellene.
Ahogy a nagylányom lejött Budapestről és lemosott engem, ahogy a kislányom aggódott, értem, ahogy a középsővel szinte óránként tartottuk a kapcsolatot, ahogy a férjem minden nap abban a hőségben becsámpázott csupa vizesen hozzám éreztem, hogy szükség van rám.
A Margóka unokahúgom hozta a finom szendvicseket és mellé az órákon keresztül tartó beszélgetéseket. Felelevenítettük a gyerekkorunk legjelesebb eseményeit. Ismét csak azt éreztem, hogy összetartozunk.
Szavakba nehéz önteni a sógornőm gondoskodását, aki mosott rám és leste minden kívánságomat, testvérem helyett testvérem őszinte szeretettel. Naponta több órát beszélgettünk. Közös múltunk darabkáit raktuk össze "közvetítő" nélkül. A "neki mit mondott" és " nekem mit mondott" beszélgetéseknek se vége se hossza nem volt. Akkorákat nevettünk ezeken, hogy fognom kellett a hasamat, nehogy szétrepedjen. Köszönöm Babikám, hogy rávezettél arra, hogy tényleg fontos, hogy elengedjem őt. Egy energia-vámpírhoz nem érdemes ragaszkodni, aki egy teljesen más dimenzióban él. És most jött el az a pillanat, hogy kitöröltem a telefonszámát. Soha többet nem keresem. A sok hazugságát belecsomagoltam egy nagy zsákba, és gondolatban beledobtam a Dunába. Csak a jelen van és csak akkor lehet hozzám közelíteni, ha érzem, hogy őszinték a szavak.
A Jutka barátnőm, mint egy kis napocska, minden nap mosolyt csalt az arcomra pikáns kis történeteivel. Több év tizedes barátságunk itt is kiállta a próbát! Egyszerűen imádom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése